Az Állam- és Jogtudományi Kar Lőrincz Lajos Kutatóműhelye szervezésében 2026. március 26-án került sor az „Új védelmi és biztonsági dimenziók az orosz-ukrán konfliktus fényében II.” című konferenciára az impozáns Károlyi–Csekonics-palota Báltermében. A konferencia főszervezője és egyik moderátora Móré Sándor habilitált docens, a Továbbképzési Központ vezetője volt, egyes szekciók moderátori feladatait pedig Szilvásy György Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) mesteroktatója vállalta.
A résztvevőket elsőként a konferencia főszervezője, a rendezvény alapját képező kutatás vezetője köszöntötte. Móré Sándor elmondta, hogy – sajnálatos módon – a kutatás középpontjában álló kérdés aktualitása nem szűnt meg, ezért a két évvel korábbi, azonos címet viselő konferencia folytatása időszerűnek tekinthető. Egy lehetséges békeszerződés, de akár egy hosszabb idejű tűzszünet elérése jelenleg még igen távolinak tűnik, bár természetesen ebbéli reményünk továbbra is él.
A konferencia 1. szekciójának előadói a stratégiai és elméleti dimenziókkal foglalkoztak.
A nyitóelőadásban Simicskó István korábbi honvédelmi miniszter, országgyűlési képviselő, az NKE közszolgálati egyetemi tanára egy igen részletes és aktuális biztonságpolitikai elemzést adott korunk védelmi és katonai jellegű kihívásairól és arról, hazánk miképp igyekszik ezeknek megfelelni. Külön kitért arra a nagyléptékű haderőfejlesztési folyamatra, melynek elindításában korábban maga is aktív szerepet vállalhatott.
Kádár Pál dandártábornok, az NKE Védelmi-biztonsági Szabályozási és Kormányzástani Kutatóműhelyének vezetője, a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság elnöke „A nemzeti ellenállóképesség fejlesztésének kihívásai – jogi probléma?” című előadásában a címben megjelölt képességre aktuálisan ható folyamatok részletes bemutatását vállalta fel. Referátumában külön is elemezte a legújabb jogalkotási trendeket, így kitért a kritikus szervezetek ellenálló képességéről és hazánk kiberbiztonságáról szóló, a közelmúltban elfogadott törvények vizsgálatára is.
Horváth Attila és Pál Gábor, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának két docense közös előadásban, „A különleges az új normális? A háborús veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló országgyűlési viták diszkurzív elemzése” címmel tartotta meg felszólalását. Az előadás szövegelemző kutatást mutatott be; jogi oldala a veszélyhelyzet meghosszabbítására felhatalmazást adó törvények indokolásainak és preambulumainak szövege, míg politikatudományi oldala az adott törvények országgyűlési vitái vizsgálatát vállalta fel. Az előadók megállapították, hogy míg a törvényekhez szorosan kapcsolódó szövegek viszonylag egyszerűbb, kevéssé részletező szempontokat mutatnak be, addig a parlamenti viták relatíve gazdag érvkészlet felvonultatását igazolják.
A konferencia 2. szekciójának tárgyát a jogi szabályozás és a nemzetközi kitekintés képezte.
Elsőként Veress Csongor Balázs adjunktus, a Chongqing Jiaotong Egyetem vendégkutatója tartotta meg referátumát, aki egyenesen Kínából, online felületen csatlakozott a rendezvényhez. „Románia jogi válasza a COVID–19 járványra: a válságkormányzás jogi ellentmondásai” című előadásában rámutatott a címben jelzett folyamatok okozta nehézségekre, és a román állam intézkedéseit részletesen összehasonlította a hasonló időszakban történt magyar szabályozás és jogalkalmazás eredményeivel.
A következő előadó Till Szabolcs Péter ezredes, az NKE magántanára, a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság titkára volt. „Az Alkotmánybíróság COVID és „háborús veszélyhelyzeti” gyakorlata, kitekintéssel az Alaptörvény tizenötödik módosítására” címmel ezredes úr a legújabb aktualitások alapján vizsgálta a különleges jogrendi jogalkotás normakontrollja során felmerült kérdéseket.
Nánássy Kincső, a konferenciát megalapozó kutatásban részt vett jogász, kutató a különleges jogrendi helyzetek „szintjét” el nem érő „kvázi különleges” jogrendi helyzetek jogi szabályozását mutatta be, előadását de lege ferenda javaslatokkal színesítve.
Móré Sándor docens úr kifejezetten izgalmas előadásában a közelmúltban nagy nemzetközi figyelmet kapott romániai elnökválasztás érvénytelenítése és az orosz befolyás kérdése köré építette felszólalását. Rámutatott a választást megelőző kampányidőszak, illetve a román alkotmánybíróság releváns döntéseinek ellentmondásaira, miként arra is, hogy a rendes bírói jogalkalmazásban milyen sajátos módon értelmezték az érvénytelenítésről szóló döntést.
A konferencia 3. szekciójában a konferencia tárgyával összefüggő önkormányzati, valamint mesterséges intelligenciát érintő tárgykörök kaptak helyet.
Molnár Péter, Karunk adjunktusa a veszélyhelyzeti időszak első szakaszában megalkotott, a képviselő-testületek hatásköreit átvevő polgármesteri rendeletek szabályozási kereteit és tapasztalatait vizsgálta. Előadásában kifejezetten a hatékonyság kérdését helyezte előtérbe, és megállapította, hogy – az esetleges várakozásokkal ellentétben – az egyszemélyi jogalkotás bár lényegesen gyorsabb és egyszerűbb, de nem feltétlenül hatékonyabb minden esetben, mint a testületi döntéshozatal.
Petruska Ferenc alezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánhelyettese és tanszékvezető docense egy különösen izgalmas és – mondhatnánk – ijesztően aktuális téma bemutatását vállalta fel „Mesterséges intelligencia és autonóm fegyverrendszerek: etikai, jogi és biztonságpolitikai kihívások a harctéren” c. felszólalásában. Külön felhívta a figyelmet az MI döntéshozatali folyamatának „fekete doboz” jellegére, és arra az ellentmondásra is, hogy egyes automatizált katonai döntések a harctéren halálos eredményhez vezetnek, ugyanakkor a jogi felelősség megállapíthatóságát kérdésessé tehetik.
A szekció harmadik előadójaként Farkas György Tamás, az ÁJK adjunktusa alkotmányjogi fókuszú előadásában a magyar Alkotmánybíróságnak az alapvető jogok korlátozásával összefüggő gyakorlatát a legújabb határozatok elemzése útján mutatta be.
Az izgalmas előadások a hallgatóság részéről is több kérdést vetettek fel, és különösen a 3. szekciót követően élénk eszmecsere alakult ki a nézők és az előadók közt.
A konferencia zárásaként Móré Sándor megköszönte az előadásokat és hozzászólásokat, és jelezte, hogy amint két évvel ezelőtt, úgy idén is sor kerülhet konferenciakötet megjelentetésére. Kifejezte abbéli reményét, hogy ha a tárgykörben a harmadik rendezvény két év múlva sorra kerül, már valóban múltbéli eseményként vizsgálható majd modern korunk – sajnálatosan – egyik leginkább elhúzódó katonai konfliktusa.
